Üdvözlet barátaim! Nevem Vadásznak, sok-sok éve születtem egy kis faluban. Kis koromban szinte alig láttam valamit a világból, csak az Ironforge előtt húzódó havas réteken barangoltam barátaimmal. Itt találtam rá Jegesmedvére, aki hűséges hozzám nagyon rég óta. Sajnos egy időre el kellett válnunk egymástól, mert nagyon megsérült és nekem Everlook kocsmájában, a tulajdonosra kellett bíznom, míg felépül, mert nekem tovább kellett vándorolnom, hogy a sokak által is megpályázott vadászi mestervizsgát letegyem. De ne siessünk ennyire, kezdjük az elején… Egy kis havas tájon születtem meg; anyám a vidék északi bázisán hozott napvilágra. Apám, akit- Lovag Gregrit Bertornak hívnak- mindig is az örökös vadászatból élt. Engem, mikor már a tanuló vizsga pergamenje rejlett erszényemben, öregem elvitt magával, hogy megtanítsa nekem, hogyan kell állatot szelídíteni. Ekkor iszonyatos hangerejűt füttyentett és hangos robajjal megérkezett apám malaca, Toggjarn. Elmesélte, hogyan fogta be magához. „Amikor barangoltam a nagy Loch tó környékén, ott volt az egyik fa mellett. Éppen makkot próbált leszedni az egyik fáról erős agyarai segítségével. Én odamentem hozzá és elmondtam egy varázsigét, amit csak a vadászok tanulhatnak meg. Ezt más ember nem is hallja meg, csak aki vadásznak tanult. Annyit látnak csak, hogy kezünket előre tartva erősen koncentrálva mormolunk valamit. Egy idő után feladta Toggjarn, nem bírt a nagy erejű varázsigével, így csatlakozott hozzám. Most neked kell megszelídítened egy állatot, hogy erős vadásszá válhass segítségével egy napon...”Azóta is csak azon jár az eszem, milyen állatot fogjak be magam mellé. Éppen Kharanos-nál jártunk, amikor apám mesélt egy bizonyos Bjarn nevű jegesmedvéről. Kiderült, hogy ő a környék legerősebb állata. Egyből eszembe ötlött a megoldás. Bjarn, ez az! Őt fogom megszelídíteni! Megkértem apámat hogy vezessen oda hozzá. Elmondtam a befogó varázslatot, és Bjarn mellém állt. Apám örült a döntésemnek, azt mondta: ¸¸Ne hagyd magára soha, mert ő hűséges lesz hozzád és mindig számítani fog rád!˝ Nem felejtettem el ezeket a szavakat, Miután befogtam új nevet adtam neki: „Jegesmedve”. Nem ismert kegyelmet,hideg volt a szíve,ezért adtam neki ezt a nevet. Sajnos el kellett egy időre válnunk, mert nagyon lesérült és én nem tudtam ellátni úgy, mint az a gyógyítást tanult ismerősöm. Apám azóta Ironforge híres vadásztanítójává vált. Anyám sajnos meghalt. Egy élőholt ölte őt meg. Örök bosszút esküdtem ellenünk. Ha egy ilyen rothadó bőrű halott zombival találkozok, mindig megpróbálom megölni, még ha néha nem is sikerül (akkor én fogom menekülőre a dolgot). Most a ti csapatotokba tartozok, remélem nem is bánjátok. Ha segítségre van szükségetek -remélem, tudok segíteni -bátran hívjatok, Üdvözlettel, barátotok Vadász